A Medog (Motuo) néven emlegetett kínai vízerőmű-projekt a Jarlung Cangpo/Yarlung Zangbo folyón épül Tibetben, azon a szakaszon, amely később Brahmaputraként folyik tovább India és Banglades felé. A projekt 2025-ben lépett kivitelezési szakaszba, és öt lépcsőzetes vízerőműből állna. A tervezett éves termelése körülbelül 300 milliárd kWh, vagyis nagyjából háromszorosa lehet a Három-szurdok-gát éves energiatermelési kapacitásának.
Ha a „kistestvérén” a Három-szurdok-gátat érted, akkor tulajdonképpen fordítva: a Három-szurdok a régebbi és kisebb projekt, a Medog pedig a nála jóval nagyobb új óriásberuházás. A Három-szurdok-gát azért került bele a Föld forgásáról szóló történetekbe, mert a NASA/JPL 2005-ben kiszámolta, hogy a tározóban elhelyezett hatalmas víztömeg elméletileg valóban képes nagyon picit módosítani a Föld forgását. A becslés szerint a teljesen feltöltött tározó körülbelül 0,06 mikroszekundummal hosszabbíthatja meg a napot, és a pólus helyzetét körülbelül 2 centiméterrel mozdíthatja el.
Ez valódi fizika, nem legenda. Ha nagy tömeget áthelyezünk a Föld felszínén, megváltozik a bolygó tömegeloszlása és tehetetlenségi nyomatéka. Ugyanez történik természetes módon is földrengéseknél, óceáni áramlásoknál, jégtömegek átrendeződésénél vagy akár az évszakos légköri változásoknál. A NASA megfogalmazása szerint lényegében minden jelentős földi tömegátrendeződés hat valamennyire a Föld forgására.
Amit viszont nagyon fontos helyretenni: a „Föld tengelye elhajlott a kínai gáttól” megfogalmazás félrevezető. Nem arról van szó, hogy a Föld forgástengelyének 23,4 fokos dőlése érzékelhetően megváltozott volna. A kétcentis érték a pólus helyzetének rendkívül apró elmozdulását, úgynevezett polar motiont jelenti. Ez geofizikailag mérhető vagy számolható jelenség, de az éghajlatra, évszakokra vagy a hétköznapi életre nincs érzékelhető hatása.
A Medognál viszont egyelőre nem lehet ugyanilyen számot mondani. A projekt még épül, ráadásul nem egyszerűen egy óriási, Három-szurdok-szerű tározóról van szó. A jelenlegi leírások szerint öt kaszkád-erőműből áll, és a kínai fél „run-of-the-river”, vagyis részben átfolyós jellegű rendszerként írja le. Emiatt abból, hogy háromszor annyi energiát termelhet, egyáltalán nem következik, hogy háromszor akkora hatást gyakorolna a Föld forgására. A forgási hatást nem az erőmű teljesítménye határozza meg, hanem az, hogy mekkora víztömeget, milyen magasságban és milyen földrajzi helyen rendeznek át.
A Medog valódi nagy kérdései inkább mások: elképesztő méretű építkezés zajlik szeizmikusan aktív Himalája-térségben, komoly ökológiai kockázatokkal, és India valamint Banglades is aggódik a Brahmaputra vízjárására és hordalékszállítására gyakorolt hatás miatt. Kína ezzel szemben azt állítja, hogy a projekt nem okoz jelentős károkat az alsóbb folyószakaszokon