Leonardo da Vinci – a reneszánsz polihisztor – zseniális elméje mellett kifinomult önvédelmi technikákkal is élt, hogy megóvja ötleteit az illetéktelen kezekbe kerüléstől. Bár korában még nem léteztek mai értelemben vett szabadalmi jogok, Leonardo többféle módszert alkalmazott találmányai és feljegyzései védelmére:
1. Tükörírás – balkezes kódolás
Leonardo egyik legismertebb „védelmi trükkje” az volt, hogy jegyzeteinek nagy részét tükörírással készítette. Balkezes volt, így számára természetes volt a jobbkézzel olvashatatlannak tűnő írás, amit csak tükörrel lehetett elolvasni.
Ez nem csupán praktikus volt, hanem el is rettentette azokat, akik gyorsan akarták másolni vagy megérteni munkáit.
2. Rejtett jegyzetfüzetek
Leonardo nem rendszerezte közvetlenül és lineárisan az ötleteit – számos különálló füzetbe, papírlapra, skiccre írta gondolatait, gyakran össze nem kapcsolódó módon. Ez megnehezítette, hogy valaki egyetlen forrásból megértse vagy reprodukálja terveit.
3. Soha el nem küldött részletes tervei
Több találmányát – például katonai gépeket, repülő szerkezeteket – csak vázlatszerűen dokumentálta, vagy nem fejezte be a leírást. Sokszor csak a működési elv van jelen, de az összeállítás módja vagy konkrét méretezés hiányzik.
Ez különösen a hadigépeknél fontos: Leonardo csak megrendelői (pl. a Milánói herceg) számára mutatta meg részletesen ezeket.
4. Tudatos félrevezetés
Egyes kutatók szerint Leonardo szándékosan hibás vagy félkész terveket hagyott hátra bizonyos gépekről, nehogy azok mások kezébe kerülve veszélyt jelentsenek. Ez különösen olyan találmányokra igaz, mint a harci szekerek vagy víz alatti szerkezetek.
5. Zárt udvari kör, bizalmi rendszer
Leonardo kizárólag mecénásoknak mutatta meg fejlettebb ötleteit – például Ludovico Sforza vagy a Medici család tagjai. Ők védelmet, anyagi támogatást és zárt közeget biztosítottak számára.
6. Önvédelem: nem publikálás
Leonardo idejében a „tudás hatalom” volt, és ő tisztában volt ezzel. Ezért sok ötletét soha nem publikálta életében – ezek csak halála után, jegyzetei feldolgozása során váltak ismertté.
Összegzés:
Leonardo védelmi stratégiái nem hivatalosak, hanem zseniálisan praktikusak voltak. Nem jogi, hanem taktikai és intellektuális módszerekkel védte magát: tükörírással, fragmentált dokumentációval, bizalmas körrel, és a nyilvánosság kizárásával.